Hogyan próbálja Oroszország csendben megnyerni a világ Nyugaton túli részét

Javier Gallardo komolyzenei tévéműsorral szereti indítani a reggelt - ez része a megszokott napi ritmusának, munkába indulás előtt segít ráhangolódni a napra, a teherautóvezetésre.

De egy júniusi hétfőn, amikor bekapcsolta a tévét, zene helyett háborús övezetben készült felvételeket látott a képernyőn. Hírösszeállítás ment egy olyan csatornán, amelyről meg sohasem hallott.

„Ez meg mi?" - tűnődött. Húsz perc után kikapcsolta a tévét. „Nem kötött le."

A képernyő alsó sarkában egy zöld logó volt: “RT". Rákeresett az interneten, és kiderült, hogy ez egy orosz csatorna.

Javier Chilében él. Egyes értesülések szerint a chilei Telecanal nevű, magántulajdonban lévő tévécsatorna átadta műsorszórási jelét az orosz állami támogatású hírcsatornának, az RT-nek, amely korábban Russia Today (Oroszország Ma) néven volt ismert.

Az ország műsorszolgáltatási hatósága szankciós eljárást indított a Telecanal ellen a műsorszolgáltatási törvény esetleges megsértése miatt, és várja a csatorna válaszát.

A Telecanal nem reagált a megkeresésre.

Eközben a nézők zavartan álltak a történtek előtt.

„Felhúztak ezzel" - ismeri el Javier. „Semmit nem jelentettek be előre, és nem értettem, miért történt ez."

Az elmúlt három év során az orosz állami támogatást élvező RT és a Szputnyik hírügynökség és rádió bővíteni kezdte nemzetközi jelenlétét. A két cég mostanra együttesen van jelen Afrika-szerte, a Balkánon, a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában és Latin-Amerikában is.

Ezzel egyidőben számos nyugati országban betiltották a két cég tevékenységét.

Miután Oroszország 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és az Európai Unió - több nagy technológiai céggel együtt - jelentős korlátozásokat vezetett be az RT műsorszolgáltatásával kapcsolatban, a háborúval kapcsolatos félrevezető információk terjesztése miatt.

Ez akkor érte el tetőpontját, amikor az amerikai hatóságok 2024-ben szankciókat vezettek be az RT vezetői, köztük Margarita Szimonjan főszerkesztő ellen, amiért állítólagos kísérleteket tettek arra, hogy aláássák a közbizalmat az amerikai intézmények iránt.

Ezzel egyidőben olyan vádak merültek fel, hogy a Kreml széles körű kampányt indított az amerikai elnökválasztás befolyásolására. Az RT tagadta, hogy köze lenne egy ilyen kampányhoz.

Másutt azonban egyre nőtt az RT befolyása.

2023 óta az RT szerkesztőséget nyitott Algériában, szerb nyelvű tévécsatornát indított, és ingyenes újságíró-képzésbe is kezdett afrikai, délkelet-ázsiai, indiai és kínai újságírók számára.

Az RT azt is bejelentette, hogy indiai irodát nyit. Mindeközben a Szputnyik februárban Etiópiában nyitott egy hírszerkesztőséget.

Ezzel párhuzamosan egyes régiókban a nyugati média meggyengülni látszik. Költségvetési megszorítások és változó külpolitikai prioritások következtében egyes hírszolgáltatók csökkentették jelenlétüket, sőt, volt, ahol kivonultak bizonyos területekről.

A BBC két éve megszüntette arab nyelvű rádióadását, és áthelyezte a hangsúlyt a digitális alapú szolgáltatásra, amely hang-, videó-, és szövegalapú hírtartalmakat kínál. Emellett vészhelyzeti rádióadásokat indított Gázában és Szudánban is. Az orosz Szputnyik ugyanabban az évben 24-órás rádióadást indított Libanonban ugyanazon a frekvencián, ahol korábban a BBC arab adása volt fogható.

Közben az Egyesült Államok központi támogatású nemzetközi műsorszolgáltatója, az Amerika Hangja (Voice of America) leépítette az alkalmazottai többségét.

„Oroszország olyan, mint a víz: ahol repedések vannak a cementben, ott beszivárog" - mondta Dr. Kathryn Stoner, a Stanford Egyetem politológusa.

A kérdés azonban továbbra is az, hogy mi Oroszország végső célja. És vajon mit jelent a média-hatalom látszólagos fokozatos terjeszkedése az említett régiókban egy olyan időszakban, amikor átalakulóban van a világrend?

„Nem mindenki őrült összeesküvés-elmélet hívő"

A Nyugaton túli országok "intellektuális, kulturális és ideológiai szempontból rendkívül termékeny területnek számítanak, mivel megmaradt bennük az Amerika-ellenes, nyugatellenes, imperializmusellenes szemlélet" - mondta Stephen Hutchings, a Manchesteri Egyetem orosz tanulmányok tanszékének professzora.

Hutchings szerint az orosz propagandát nagyon ügyesen terjesztik: a tartalmakat úgy alakítják, hogy egy adott közönséget szólítsanak meg, még akkor is, ha ez azt jelenti, hogy a különböző régiókban eltérő ideológiai álláspontokat képviselnek.

Vegyük például az RT megítélését. Nyugaton gyakran „orosz állami szereplőként és a dezinformáció terjesztőjeként" tartják számon – mondja Hutchings. Más régiókban viszont sokan legitim műsorszolgáltatónak tartják, saját szerkesztői irányvonallal.

Ezért a nézők hajlamosak hinni neki – „nem mind őrült összeesküvés-elmélet hívők, akik naivan bedőlnek a félretájékoztatásnak" - így fogalmaz Dr. Rhys Crilley, a Glasgow-i Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakának oktatója, aki úgy véli, hogy az RT világpolitikai tudósításai széles közönséget szólíthatnak meg – „olyan embereket, akik jogosan aggódnak a nemzetközi méretű jogsértések okán vagy olyan események miatt, amelyekről úgy érzik, hogy a Nyugat is közreműködik bennük".

„Finoman kivitelezett manipuláció"

Első pillantásra az RT nemzetközi weboldala úgy néz ki, mint egy szokványos hírportál, és bizonyos híreket pontosan is közöl. „Ez nagyon finoman kivitelezett manipuláció" – állítja Dr. Precious Chatterje-Doody, az Open University politológia és nemzetközi tanulmányok tanszékének vezető oktatója, aki Hutchings professzor, Dr. Crilley és mások együttműködésével könyvet írt az RT-ről.

Dr. Chatterje-Doody és kollégái két éven át – 2017. májusától 2019. májusáig – elemezték az RT nemzetközi híradásait, és arra jutottak, hogy a hírtartalom válogatása (azaz hogy mit közöltek és mit hagytak ki) bizonyos narratívákat szolgált.

A kutatók megállapították például, hogy az európai országokban történő zavargásokat kiemelten kezelték, míg az orosz belpolitikai tudósításokban gyakori témaként szerepeltek a hadgyakorlatok.

A csatorna emellett kifejezetten hamis állításokat is közöl, például Oroszország 2014-es krími annektálását békés „újraegyesítésként" mutatja be, miközben az egyértelmű katonai beavatkozásra utaló bizonyítékokat tagadja. Rendszeresen elutasítja azokat a bizonyítékokat is, amelyek az Oroszország által Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket támasztják alá a 2022-es teljes körű invázió megkezdése óta.

Az RT olyan tudósításokat is közölt, amelyekben kommentátorok Ukrajnát vádolták a Malaysia Airlines MH17-es járatának 2014. júliusi lelövésével. (Az ENSZ légügyi szervezete megállapította, hogy az incidensért az Oroszországi Föderáció a felelős, és nemzetközi nyomozók arra jutottak, hogy egy Oroszországból a megszállt Kelet-Ukrajna területére szállított rakétarendszert használtak az orosz és oroszbarát szeparatista erők a gép lelövésére.)

Figyelemre méltó volt a közönség reakciója ezekre a tudósításokra.

2018 és 2022 között a kutatók 109 olyan embert interjúvoltak meg az Egyesült Királyságban, akik az RT-t nézték, mielőtt a médiahatóság, az Ofcom visszavonta volna a csatorna sugárzási engedélyét. Dr. Chatterje-Doody szerint sokan azt mondták, hogy „az RT elfogult", de úgy érezték, rendelkeznek azzal a képességgel, hogy megkülönböztessék az igazat a hamistól.

Kutatásai alapján azonban az egyetemi tanár arra figyelmeztet, a közönség "nincs feltétlenül tisztában azzal, hogy az RT pontosan milyen módon elfogult, és hogy a tudósításokban honnan ered a megtévesztés."

Miért összpontosít újra Afrikára Oroszország?

Az orosz állami média Afrikában terjeszkedett legnagyobb mértékben az utóbbi időben, állítja Hutchings professzor.

Februárban orosz tisztviselők utaztak Etiópiába, hogy megnyissák a Szputnyik új szerkesztőségi központját. A Szputnyik már eddig is sugárzott Afrika egyes részein angol és francia nyelven, most pedig bővítette szolgáltatását az amhara nyelvvel is, amely Etiópia egyik hivatalos nyelve.

Az RT emellett átalakította francia nyelvű csatornáját is, hogy a francia ajkú afrikai országokat célozza meg. Emellett, az RT főszerkesztője nyilatkozata szerint, átcsoportosították a finanszírozást a londoni, párizsi, berlini és amerikai projektekből az afrikai kontinensre.

Tavaly az orosz állami média azt állította, hogy az RT hét irodával rendelkezik Afrikában – bár ez független forrásból nem erősíthető meg.

Sok afrikai már eleve barátságosan viszonyul Oroszországhoz – részben a gyarmatosítással és az imperializmussal szembeni ellenérzésnek, valamint a Szovjetunió által a hidegháború idején a felszabadító mozgalmaknak nyújtott támogatásnak köszönhetően.

Dr. Crilley szerint Oroszország ezzel az új fókusszal azt reméli, hogy alááshatja a nyugati befolyást, növelheti saját lépéseinek támogatottságát, és gazdasági kapcsolatokat alakíthat ki.

Hogyan képez ki az RT afrikai újságírókat?

Amikor az RT elindította első online kurzusát afrikai újságírók és bloggerek számára, a BBC Global Disinformation Unit csatlakozott, hogy többet megtudjon róla.

„A legjobbak között vagyunk tényellenőrzésben, és soha nem kaptak rajta minket hamis információ terjesztésén" – mondta Alekszej Nyikolov, az RT vezérigazgatója a hallgatóknak.

Az egyik órán azt vizsgálták, hogyan lehet leleplezni a félretájékoztatást. Az oktató azt állította, hogy a 2018-as vegyifegyver-támadás a szíriai Douma városában – amelyet az orosz támogatással bíró Aszad-rezsim hajtott végre – „az álhírek tankönyvi példája", figyelmen kívül hagyva a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) két évig tartó vizsgálatának eredményeit, amelyek megerősítették, hogy a támadást a szíriai légierő hajtotta végre.

Az oktató emellett azt is elutasította, hogy az orosz erők 2022-ben tömegesen gyilkoltak meg ukrán civileket Bucsa városában, és „a legismertebb hamisítványnak" nevezte az esetet. (Tette mindezt annak ellenére, hogy az ENSZ és független vizsgálatok is egyértelműen az orosz erőket tették felelőssé a mészárlásért.)

A kurzus után megszólaltatott résztvevők közül sokan nem mutattak aggodalmat – néhányan azt mondták a BBC-nek, hogy az RT-t egy szokványos nemzetközi tévécsatornának tartják, hasonlónak a CNN-hez vagy az Al Jazeerához.

Amikor 2024 decemberében meginterjúvoltunk egy etióp újságírót, ő visszhangozta az RT állításait, és a bucsai tömeggyilkosságot „megrendezett eseménynek" nevezte. Közösségi média profilképén Vlagyimir Putyin szerepelt.

Egy Sierra Leone-i újságíró elismerte a félretájékoztatás és dezinformáció veszélyeit, ugyanakkor hozzátette, hogy minden médiumnak megvan a maga „hírekkel kapcsolatos értékrendje és stílusa".

A Közel-Kelettől Latin-Amerikáig

A Közel-Keleten az orosz állami média – például az RT és a Szputnyik arab nyelvű szolgáltatása – úgy alakítja az Izrael–Gáza háborúról szóló tudósításait, hogy azok a palesztinbarát közönséghez szóljanak – állítja Hutchings professzor.

Az RT más régiókban, például Latin-Amerikában is igyekszik minél szélesebb körben jelen lenni.

Az RT weboldala szerint a csatorna 10 latin-amerikai országban érhető el ingyenesen. Argentína, Mexikó és Venezuela is ezek közé tartozik. Emellett további 10 országban kábeltévén is be lehet fogni.

A „sikerhez hozzátartozik az is", hogy az RT spanyol nyelvű nemzetközi televíziós hírszolgáltatása ingyen érhető el, véli Dr. Armando Chaguaceda kubai–mexikói történész és politológus, a Government and Political Analysis (Kormány és politikai elemzés) nevű tanácsadó szervezet kutatója, amelynek célja a polgári nevelés és a demokratikus kultúra előmozdítása.

Bár 2022. márciusa óta világszerte betiltották a YouTube-on az RT-t, bizonyos helyeken mégis megjelenik a platformon.

Argentínában Aníbal Baigorria, egy 52 éves asztalos RT-s tévéhíradásokat rögzít, és feltölti őket YouTube-csatornájára, saját reakcióival együtt.

„Itt Buenos Airesben a hírek túl sokat foglalkoznak a várossal" – mondja. „Az RT áttekintést ad Latin-Amerika különböző helyeiről, és természetesen a világ híreiről is."

„Mindenkinek joga van eldönteni, hogy mit tart igaznak."

A hatás vizsgálata

Végső soron nehéz számszerűsíteni az orosz állami támogatású média globális hatását.

Az RT azt állítja, hogy több mint 900 millió tévénéző érheti el több mint 100 országban, és hogy 2024-ben a tartalmai 23 milliárd online megtekintést értek el.

Dr. Rasmus Kleis Nielsen, a Koppenhágai Egyetem kommunikációprofesszora azonban rámutat: „Az elérhetőség nem jelent valódi mérőszámot a közönség nagyságára nézve."

Szerinte a 900 milliós nézőszám „rendkívül valószínűtlen", az online megtekintések pedig homályos és könnyen manipulálható mutatók.

Dr. Chatterje-Doody is egyetért abban, hogy a közvetlen hatás mérése nehéz. Ugyanakkor megemlít egy példát, amely szerinte Oroszország részleges sikerét jelezheti: Afrika Száhel-övezetében – amely Szenegáltól egészen Szudánig húzódik – Oroszország jelentős katonai szerepet vállalt „viszonylag csekély nyilvános ellenállás mellett", még a kihívásokkal teli környezet ellenére is. (Oroszország úgy vetette meg a lábát a régióban, hogy katonai juntákat támogat olyan országokban, mint Mali, Burkina Faso és Niger.)

Szintén széles körben elterjedt az a narratíva is, amit Oroszország használ Ukrajna elleni inváziójának igazolására. Oroszország régóta úgy állítja be a NATO keleti bővítését és Ukrajna szorosabb kapcsolatait a szövetséggel, mint a teljes körű invázió egyik fő okát, azt állítva, hogy ez „biztonsági fenyegetést" jelentett, és hogy Oroszország „önvédelemből" cselekedett. Bár ezt a Nyugaton széles körben cáfolták, ez a hamis állítás továbbra is jelen van a globális Dél országaiban.

„Ez …egy sokak által elfogadott narratíva, különösen a mexikói és általában a latin-amerikai tudományos körökben" – mondja Dr. Chaguaceda a NATO-bővítésről szóló érvről.

A globális Dél egyes vezetői vonakodtak elítélni Oroszország Ukrajna elleni háborúját. A 2022-es teljes körű inváziót követő első ENSZ-közgyűlési szavazáson, bár az országok túlnyomó többsége elítélte a háborút, 52 ország – köztük Bolívia, Mali, Nicaragua, Dél-Afrika és Uganda – vagy ellene szavazott, vagy tartózkodott, vagy nem vett részt a szavazásban.

Dr. Crilley-nek megvan az elképzelése Oroszország végső céljáról:

A Kreml célja, "hogy csökkentse Oroszország relatív elszigeteltségét a nemzetközi színtéren azáltal, hogy saját magát a 'nyugati' agresszió áldozataként és a globális Dél védelmezőjeként tünteti fel."

Ennek az a veszélye, figyelmeztet az egyetemi tanár, hogy „az RT és más orosz dezinformációs törekvések megtalálják és kiaknázzák a liberális demokrácia gyengeségeit, miközben normalizálják Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, és nem egy tekintélyelvű államként, hanem valamiféle jóindulatú globális hatalomként mutatják be Oroszországot."

Az RT az ebben a cikkben felvetett állításokra annyit válaszolt: „Valóban terjeszkedünk világszerte."

További konkrét kérdésekre nem kívántak reagálni.

A Szputnyik nem válaszolt a megkeresésekre.

Hutchings professzor összességében úgy véli, mindannyiunknak aggódnunk kell az orosz állam tevékenysége miatt – különösen a globális világrend és a demokrácia jövőjének összefüggésében.

Ő úgy véli, a Nyugat „nem figyel eléggé oda a lényegre", amikor csökkenti a médiára fordított forrásokat, és „szabad teret hagy az olyan szereplőknek, mint a Russia Today".

„Sok minden forog kockán, sokat veszíthetünk… és Oroszország egyre nagyobb teret nyer – de a csata még nincs elveszítve."

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.